Skip to content

Magánnyomozó iroda

Magánnyomozás Zala, Somogy, és Vas vármegye területén 36706079483

  • Magánnyomozás
  • Szolgáltatások
    • Hűtlenség, házasságtörés
    • Rejtett kamerák felkutatása, környezettanulmány
    • Adósságrendezés – kölcsönszerződés
  • Ügyfélfogadás
  • Toggle search form

Magánnyomozás – Adósságrendezés

 

 

Először is vizsgáljuk meg mi is az a kölcsönszerződés?

A Ptk. 6:383.§-a szerint kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, míg az adós ennek a pénzösszegnek a szerződés szerinti időpontban történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

A Ptk. 6:383.§-a szerint kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, míg az adós ennek a pénzösszegnek a szerződés szerinti időpontban történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

Az új Ptk. több vonatkozásban is szakított a korábbi szabályozás rendezési elvével. A szerződéstípus szabályozásánál nem tulajdonít jelentőséget a hitelező személyének, így hitelezői és adósi pozícióban is bármely személy kerülhet jogalanyi pozícióba. A régi Ptk. 523.§-a különbséget tett a pénzintézet és a más hitelező között. Az új Ptk. a kölcsönszerződés által létrehívott jogviszony jogosulti pozíciójában álló alanyát egységesen nyilvánítja hitelezőnek. Ezzel az a célja, hogy a kölcsönszerződés szabályait egységesen a kereskedelmi élet szükségleteinek kielégítésére irányuló célból kötött kereskedelmi ügyletekre alkalmazhatóak legyenek. Az egységes szabályozásból kiindulva a régi Ptk.523.§ (1) bekezdése alapesetben az ingyenes kölcsönszerződést definiálta, ezzel az új szabályozás szakított, és külön altípusként szabályozza a szívességi kölcsönt. Az új Ptk. -szakítva a régi terminológiával- a hitelező és az adós főkötelezettségét meghatározott pénzösszeg fizetésében jelölte meg. Pénztartozást pedig a Ptk.6:42.§ (1) bekezdése értelmében pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházásával, vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetés, vagy átutalás útján lehet teljesíteni.

A Ptk.6:384.§-a a kölcsön kifizetése megtagadhatóságának fő okait nevesíti a régi Ptk.524.§ (1) bekezdésével összhangban. Az adós körülményeinek változása, mint felmondási ok bekövetkezésének szempontrendszerét a jogalkotó nem fogalmazta meg, hanem azt a jogalkalmazóra bízza. Ilyen szempont lehet például annak a felismerése, hogy az adós másokkal szembeni kötelezettségeit nem teljesítette vagy szerződésszegést követett el. A biztosíték érvényesíthetőségében beállott lényeges változás megítélése is az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönthető csak el. A biztosíték értékének lényeges változása tekintetében szintén a jogalkalmazásra van az bízva, hogy a biztosítéki érték milyen szintű változása az, amely a kölcsönösszeg kifizetésének megtagadásához vezethet.

Az új Ptk. kodifikációja kapcsán is felmerült az a kérdés, hogy a kölcsönszerződést reál, vagy konszenzuál szerződésként kell-e szabályozni. Az új Ptk. a korábbival összhangban a konszenzuál változat mellett döntött. A Ptk. 6:385.§ (1) bekezdése értelmében az adós a kölcsönösszeg igénybevételére nem köteles. Ezzel a régi Ptk. 524.§ (2) bekezdése szerinti konszenzuál szerződés alapján a szerződés nem a kölcsönösszeg átadásával, hanem a felek egyező akaratnyilvánításával, annak az időpontjában jön létre. A szerződésnek ebből a jellegéből következnek a kölcsönösszeg igénybevételének elmaradására vonatkozó szabályain kívül az előbb említett kölcsön átadásának megtagadására vonatkozó szabályai is.

A Ptk. 6:385.§ (2) bekezdése értelmében a kölcsönösszeg igénybevételének elmaradása esetén az adós a hitelezőnek a szerződés megkötésével kapcsolatosan felmerült költségeit kell megfizetnie. A korábbi Ptk. 524.§ (2) bekezdése a hitelező kárának megtérítéséről rendelkezik. Az új Ptk. sem kívánja az adóst olyan kölcsönösszeg felvételére kényszeríteni, amelyre már nincs szüksége. Ezzel kapcsolatosan a hitelezőnek a teljesítésre azonban készen kell állnia, és ezzel kapcsolatban máshonnan meg nem térülő költségei merülhetnek fel. Az adós a kölcsönösszeg igénybevételére tehát jogosult, de nem köteles. Szerződésszegést nem követ el, ha nem veszi igénybe a rendelkezésre tartott kölcsönt. Méltánytalan lenne ugyanakkor, ha a hitelezőnek, aki felkészült a teljesítésre, rendelkezésre tartotta az összeget, a kölcsön igénybevételének elmaradása esetén a költségeit magának kellene viselnie, ezért a máshonnan meg nem térülő költségeit az adósnak kell viselnie.

Bár a Ptk. a hitelszerződést önálló szerződéstípusként nevesíti, a kölcsönszerződés szabályai között is rendelkezik egy olyan esetről, amikor a kölcsönösszeg megfizetésére a szerződést követő meghatározott időn belül, vagy meghatározott feltételek teljesítése esetén kerül sor. Ez tartalmát tekintve hitelszerződésnek minősül, hiszen ugyanúgy meghatározott határidőig, vagy feltétel bekövetkeztéig történő kölcsönösszeg rendelkezésre tartását írja elő a hitelező számára, az adós részéről pedig ugyanúgy díjfizetési kötelezettség keletkezik. A gyakorlatban azonban rendkívül elterjedt megoldást nem volt indokolt két elemre (hitelszerződés és az alapján kötött kölcsönszerződés) bontani, így került sor a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásának szabályai megalkotására a kölcsön körében.

Szívességi kölcsön

A Ptk. a korábbi szabályozásnak megfelelően változatlanul lehetővé teszi az ingyenes (szívességi) kölcsönt. A Ptk. 6:388.§-a alapján fő szabály szerint az adós nem köteles kamatot és egyéb díjat sem fizetni, csak abban az esetben, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából, vagy az eset körülményeiből ez következik. A korábbi Ptk. 523.§ (1) bekezdése azt a kölcsönszerződést tekintette alapmodellnek, amelyben kamat és egyéb díj kifizetése nem szerepelt, és kifejezetten a felek eltérő rendelkezésére volt az bízva, hogy kamatot, díjat kikötnek-e, vagy sem. Az új Ptk. tipikusnak a visszterhes kölcsönt tekinti, és elhagyja azt a megkülönböztetési szempontot is, amely szerint a hitelező személye (lásd pénzintézet) a meghatározó. Ehelyett elhatárolási szempont az lett, hogy visszterhes, vagy ingyenes kölcsönszerződésről van-e szó. Szívességi kölcsönről tehát akkor van szó, ha a felek kifejezetten így rendelkeztek a szerződésben, vagy ennek hiányában, ha a szerződés céljából, vagy az eset körülményeiből ez megállapítható. Mivel a szívességi kölcsön tekintetében a visszterhes kölcsönre előírt szabályok nem érvényesülhetnek teljes mértékben, ezért a Ptk. 6:388. § a) és b) pontja azt a két eltérő szabályt nevesíti, amely a kölcsönszerződés általános szabályaihoz képest speciálisak. Ezért ebből eredően a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését, másrészről az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.

A kölcsönszerződés szabályait a Ptk. a pénzkölcsönre tipizálta, azonban annak alkalmazhatóságát kiterjeszti a 6:389.§ (1) bekezdésében más helyettesíthető dologra is. A mindennapi élet szokásos kölcsönügyletei tárgyának jelentős részét ugyanis nemcsak pénz, hanem más helyettesíthető dolog képezi, továbbá a pénzpiacokon mindennapos ügyletté vált az értékpapír kölcsön és az árutőzsdei termékek kölcsöne is. A kölcsönszerződés tárgya tehát nemcsak pénz, hanem más helyettesíthető dolog is lehet, azaz minden olyan dolog, amely esetében az adósnak lehetősége nyílik arra, hogy „ugyanabból ugyanannyit” teljesítsen. A hitelező ebben az esetben a dolog tulajdonba adásával teljesíti a kötelezettségét, míg az adós kötelezettsége ugyanolyan fajtájú, minőségű és a mennyiségű dolognak a hitelező tulajdonába adása. A kölcsön esetén ki kell emelni, hogy a tulajdonátszállás nem önmagában a dolog helyettesíthető jellegéből fakad, hanem a kölcsön céljából, abból, hogy az adós a kölcsönkapott dolgot jogosult elhasználni, elfogyasztani, vagy elidegeníteni. A kamatfizetési kötelezettség fő szabállyá emelése miatt más helyettesíthető dolog kölcsöne esetén kamat helyett díjfizetési kötelezettséget ír elő a Ptk. 6:389.§-a. A díj mértékének kiszámítására a Ptk. a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékének figyelembevételét és a kamatszámítás szabályainak alkalmazását irányozza elő. Ez a fő szabály azonban diszpozitív, a felek ettől eltérhetnek.

A Ptk. 6:389.§ (2) bekezdése kiterjeszti a kölcsönszerződés szabályainak alkalmazását arra az esetre is, ha a két fél teljesítése időben elválik egymástól, azaz amikor az egyik fél által nyújtott szolgáltatás megelőzi a másik fél által nyújtandó pénzszolgáltatást, vagy az ellenérték megfizetése megelőzi a főszolgáltatás teljesítését. Ezzel az új kódex kinyilvánította, hogy a hitelviszony tágabb értelmezési lehetőséget is nyert, mert minden halasztott fizetés, így például az áruhitel, a részletvétel, vagy az előleg alapja is egy hitelviszony. Ebből az következik, hogy a felek eltérő megállapodásának hiányában az egyébként nem kölcsönszerződés esetében is irányadók a kölcsönszerződés szabályai a jogviszony egyes elemére.

 

Forrás: http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/ptk_e_learning/ptk9/lecke20_lap1.html

Elérhetőség

8900 Zalaegerszeg Rákóczi utca 4-8. 4.em. 408.

36 70 607 94 83
nyomozas@tanai.hu

Azonnali intézkedést igénylő esetben keresse fel a legközelebbi rendőrkapitányságot, vagy hívja a 112 segélykérő számot!

  • Jogi nyilatkozat
  • Süti használat
  • Ügyfélfogadás
  • Szolgáltatások
  • Bűnmegelőzés

Hatósági engedéllyel
működő vállalkozás

Adószám
69836806-1-40

Nyilvántartási szám
53755728

Copyright © 2023 Magánnyomozó iroda.

Powered by PressBook News WordPress theme

Az oldal működése közben sütiket használ. A kezelt adatokról bővebben itt olvashat: ELOLVASOM Elfogadom
Adatvédelmi tudnivalók

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT