Releváns jogszabályok
Btk. 373. § Csalás
373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon követi kel.
(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.
A rendelkezés a csalás törvényi tényállását szabályozza. A csalás jogi tárgya vagyoni jogviszonyok fennálló rendje.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás. A tévedésbe ejtés esetén az elkövető idézi elő a téves képzeteket a valóság tekintetében. A bűncselekmény megvalósulásához nincs szükség arra, hogy a tévedésbe ejtés fondorlatos legyen.
A csalás másik elkövetési magatartása a tévedésben tartás. Ebben az esetben az elkövetőnek nincs szerepe a tévedés kialakulásában, de a sértett tévedését felismerve kihasználja azt.
A törvény a csalás vonatkozásában az eredményt továbbra is kárként határozza meg. A bűncselekmény megvalósulásához az elkövetési magatartás és az eredmény között okozati összefüggésnek kell fennállnia.
Az elkövetői magatartás mindkét fordulata a jogtalan haszonszerzési célzatra figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el. A csalást tettesként bárki elkövetheti.
A csalás a kár bekövetkeztével befejezetté válik.
A törvény bővíti a csalás minősített eseteinek körét: súlyosabb büntetést von maga után, ha a szabálysértési értékhatárra elkövetett csalást jótékony célú adománygyűjtésnek álcázva követik el. Az adomány nemcsak a pénzadományt, hanem a tárgyadományt is magában foglalja. Minősített az is, ha a sértett idős vagy fogyatékos személy.
A gyakorlatban problémát okozott azon csalásszerű magatartások megítélése, ahol a kár valamely igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként merült fel (pl. szállodai szoba fizetés nélküli igénybe vétele, fizetés nélküli lakásbérlések). Erre figyelemmel a törvény kifejezetten kiterjeszti a kár fogalmát az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének haszonszerzési célból, megtévesztéssel történő meg nem fizetésének eseteire is. Ezáltal büntethetővé válnak azok a cselekmények, amelyek a csalás tényállási elemeit megvalósítják, azonban az eredmény nem kifejezetten kárként, hanem összegszerűen meghatározható elmaradt vagyoni előnyként jelenik meg.
Btk. 374. § Gazdasági csalás
374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el.
A rendelkezés a gazdasági csalás törvényi tényállását szabályozza. A gyakorlatban több ízben fordult elő az, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható, holott magát a gazdasági társaságot, illetve annak szerveit tévedésbe ejtették. A hűtlen kezelés törvényi tényállása nem értékeli e cselekmények legfőbb jellegzetességét, azaz a megtévesztő magatartást. Ugyanakkor e cselekményeknél a büntetőjogi megítélés szempontjából kevésbé releváns az, hogy az elkövetőre rá van-e bízva a vagyon és megállapítható-e a kötelességszegés.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a színlelt gazdasági tevékenység végzésében megnyilvánuló megtévesztő jellegű magatartás.
A gazdasági csalás a jogtalan haszonszerzési célzatra figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el.
A bűncselekmény az eredmény, azaz a vagyoni hátrány bekövetkeztével válik befejezetté.
A cselekmény csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha a vagyoni hátrány meghaladja a kisebb érték alsó határát. Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha nagyobb, jelentős, különösen nagy vagy különösen jelentős értékre követik el. További minősítő körülmények a bűnszövetségben történő elkövetés, illetve az üzletszerűség.
Btk. 396. § Költségvetési csalás
396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
A költségvetési csalás tényállásának megalkotásakor a 2011. évi LXIII. törvény az alábbi bűncselekményeket vonta össze:
– bevételi oldalon: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, ÁFA-ra elkövetett csalás, illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár;
– kiadási oldalon: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
A tényállás mind a befizetési kötelezettségek, mind pedig az e szakaszhoz fűzött értelmező rendelkezésben felsorolt bármely költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában tanúsított megtévesztő magatartást büntetni rendeli.
Az (1) bekezdésben meghatározott elkövetési magatartások:
– a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozatot tétele, vagy a valós tényt elhallgatása,
– költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul igénybevétele, vagy
– költségvetésből származó pénzeszközöknek a jóváhagyott céltól eltérően felhasználása.
A törvény új elkövetési magatartásként iktatja be a költségvetési befizetési kötelezettséggel kapcsolatosan, illetve a költségvetésből származó pénzeszközökről valótlan tartalmú nyilatkozat megtételét, annak érdekében, hogy egyértelművé tegye, miszerint az adóbevallás vagy beszámolási kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése során megtett valótlan adatszolgáltatással elkövetett megtévesztés is e cselekmény alá értendő. Szükséges ez azért is, mert a vagyon elleni bűncselekmények körében az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás meghatározásával elválik egymástól a technikai eszköz útján, vagy gépi adatfeldolgozás befolyásolásával elkövetett csalás, a hagyományos értelemben vett, más személy megtévesztését feltételező csalástól.
A tényállás (6) bekezdése fedi le a korábbi jövedékkel visszaélés elkövetési magatartásait.
A költségvetési csalás (1)-(6) bekezdése eredmény bűncselekmény, eredményként nem a kár, hanem a vagyoni hátrány szerepel, amelyhez értelmező rendelkezés is tartozik. A büntetési tételek igazodnak a vagyon elleni bűncselekmények értékhatárhoz igazodó büntetéseihez. A tényállás alapesetben azokat a magatartásokat rendeli büntetni, amikor a vagyoni hátrány a százezer forintot meghaladja, de az ötszázezer forintot nem. A kis súlyú, „bagatell” jellegű adóra, jövedéki adóra, vámra elkövetett csalások, szubvenciós csalások jelenleg sem büntetendők, a törvény ezen nem kíván változtatni.
A (7) bekezdéssel megállapított tényállás kisegítő jellegű, a támogatások átláthatósága érdekében biztosít büntetőjogi védelmet a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatosan tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy hiányos, illetve nem valós adatokkal történő teljesítésével szemben. Aminek az a rendeltetése, hogy a költségvetésből származó pénzeszközöket megfelelően, célhoz kötötten használják fel, és azt valós tartalmú okiratokkal bizonyítsák is.
Az elkövetési magatartás a jogszabályban vagy szerződésben előírt elszámolási, számadási vagy tájékoztatási kötelezettség elmulasztását, hiányos megtételét, vagy ennek során valótlan tartalmú nyilatkozat megtételét, illetve ezzel összefüggésben valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okirat felhasználását rendeli büntetni. A tájékoztatási kötelezettség értelemszerűen a pénzeszközhöz kapcsolódik, nem vonható e körbe a projekt forrásának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség.
A törvény a (7) bekezdésben maghatározott bűncselekmény büntetési tételén enyhít, tekintettel arra, hogy ez kisegítő jellegű tényállás. A büntetés mértéke így illeszkedik megfelelően, súlya szerint a költségvetés védő tényállás rendszerébe, továbbá ez a leszállás összhangot teremt az egyéb okirattal visszaélésekkel megvalósított bűncselekmények fenyegetettségével.
A törvény a költségvetési csaláshoz kapcsolódó, a büntetés korlátlan enyhítésére okot adó körülményt a hatályos rendelkezéssel egyezően állapítja meg, miszerint annak minősül a cselekménnyel okozott vagyoni hátránynak a vádemelésig történő megfizetése. A törvény nem változtat a korlátlan enyhítés alkalmazását kizáró okon, vagyis ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követték el.
A törvény változtatás nélkül átveszi a költségvetési csaláshoz kapcsolódó értelmező rendelkezéseket, azaz felsorolja azokat a költségvetéseket, amelyek a költségvetési csalással sérthetőek, továbbá megadja a vagyoni hátrány fogalmát, amely a költségvetési csalás esetében tágabb értelemben használandó, mint a Záró Részben meghatározott vagyoni hátrány fogalom.
Btk. 372. § Sikkasztás
372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást jelentős értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.
A rendelkezés a sikkasztás törvényi tényállását szabályozza. E bűncselekmény jogi tárgya a tulajdonviszonyok rendje.
A sikkasztásnál az elkövető jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába, miután azt rábízták. A sikkasztás kizárólag a tulajdont sértheti, tekintve, hogy a dolgot az elkövető birtokába adták, rábízták. A 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat szerint a sikkasztás elkövetési tárgya mind az eltulajdonítás, mind pedig a sajátjaként rendelkezés elkövetési magatartást illetően kizárólag ingó dolog lehet.
A sikkasztást kizárólag a más által az elkövetőre bízott idegen dologra nézve lehet elkövetni, ha a dolog közös tulajdonban van, a sikkasztás e dologra nézve nem követhető el.
A rábízás a dolog birtokba adását jelenti, amelynek jogcíme közömbös. Ez lehet akár áruszállítás, gazdálkodás, használat, kezelés, gondozás, vagy személyes őrizet. Ugyancsak közömbös a sikkasztás szempontjából a rábízás időtartama. Az történhet igen rövid időre is.
A sikkasztás elkövetési magatartása a dolog jogtalan eltulajdonítása, illetőleg a dologgal való sajátjakénti rendelkezés.
Az eltulajdonítás lényegében a tulajdoni állapot megváltoztatását jelenti, az eredeti tulajdonállapot megszüntetését és egy új létrehozását. Az eltulajdonításnak jogtalannak kell lennie, ami azt jelenti, hogy azt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem engedi meg.
A sajátjaként rendelkezés lényegileg különbözik a jogtalan eltulajdonítástól. Ez az elkövetői magatartás azt jelenti, hogy a terhelt a jogosult személy engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, amelyre csak a tulajdonos, vagy annak hozzájárulásával más lenne jogosult.
A sikkasztás csak szándékosan követhető el.
A bűncselekményt tettesként és társtettesként csak olyan személy követheti el, akire a dolgot rábízták.
A törvény a kulturális javak közül csak a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyakat kívánja fokozott védelemben részesíteni. A törvény minősített esetként szabályozza a régészeti leletre történő elkövetést. A régészeti lelet külön nevesítése azért indokolt, mert a védett kulturális javak fogalomköre a régészeti örökségnek csak a közgyűjteményben elhelyezett elemeire terjed ki. Indokolt azonban a fokozott büntetőjogi védelem megteremtése az olyan régészeti lelet esetében is, amely már nem a régészeti lelőhelyen található, és amelyet még nem helyeztek el közgyűjteményben. A védett kulturális javak és a régészeti lelet fogalmával kapcsolatban a háttérjogszabályt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény képezi